                                FreeBSD laptopon

   Verzio: 43126

   A FreeBSD a FreeBSD Foundation bejegyzett vedjegye.

   A Linux Linus Torvalds bejegyzett vedjegye.

   A Microsoft, IntelliMouse, MS-DOS, Outlook, Windows, Windows Media es
   Windows NT a Microsoft Corporation bejegyzett veacute;djegyei, vagy
   vedjegyei az Egyesu:lt Allamokban es/vagy mas orszagokban.

   A gyartok es terjeszto"k altal hasznalt megnevezesek ko:zu:l sok vedjegy
   jogot ko:vetel. Ahol ilyen megnevezes tu"nik fel ebben a dokumentumban, es
   a FreeBSD Projektnek tudomasa volt a vedjegyro"l, a megnevezest a "(TM)"
   vagy a "(R)" szimbolum ko:veti.

   2013-11-07 irta gabor.
   Kivonat

   A FreeBSD nehany buktatotol eltekintve remeku:l mu"ko:dik a legto:bb
   laptopon. A ko:vetkezo"kben nagyito ala vesszu:k azokat a problemakat,
   amelyek a FreeBSD laptopon to:rteno" futtatasat akadalyozhatjak, az
   asztali szamitogepekto"l eltero" hardverko:vetelmenyekre vonatkozoan.

   Forditotta: Pali Gabor, utolso elleno"rzes: 2010.11.28.

     ----------------------------------------------------------------------

   Tartalom

   1. Xorg

   2. Modem

   3. PCMCIA (PC-kartyas) eszko:z

   4. Energiagazdalkodas

   A FreeBSD-t gyakran az Internetes kiszolgalok operacios rendszerenek
   velik, am eppen ugyanolyan jol alkalmazhato egy asztali szamitogepre is,
   es ha egy laptopon kivanjuk hasznalni, tovabbra is elvezhetju:k a korabban
   megszokott elo"nyeit: rendszerezett felepites, ko:nnyu" karbantarthatosag
   es frissitheto"seg, a programok telepitesehez kidolgozott port- es
   csomagkezelo" rendszer, es igy tovabb. (Az egyeb elo"nyei, mint mondjuk a
   megbizhatosag, kiemelkedo" halozati teljesitmeny, nagy terheles alatti
   teljesitmeny, termeszetesen nem feltetlenu:l szembetu"no"ek egy laptopon.)
   Azonban a laptopokra to:rteno" telepitese gyakran felvet olyan gondokat,
   amelyek az asztali szamitogepek eseten nem jelennek meg, es ezert
   altalaban nem is keru:lnek szoba (a laptopok ugyanis az asztali
   szamitogepekenel joval nagyobb mertekben Microsoft(R) Windows(R)-ra vannak
   tervezve). Ebben a leirasban szeretnenk megtargyalni ezeket a problemakat.
   Nehanyan ugyan mar elo"zetesen feljegyeztek a FreeBSD-vel kapcsolatos
   tapasztalataikat bizonyos modellek eseten olyan oldalakon, amelyek nem
   reszei a FreeBSD hivatalos dokumentaciojanak. Emiatt ko:nnyen
   elo"fordulhat, hogy ugy is talalhatunk hasznos informaciokat a temaban, ha
   egyszeru"en rakeresu:nk valamelyik nepszeru" kereso"ben a laptopunk
   modelljere es a "FreeBSD" szora. Ezen kivu:l letezik meg egy ku:lo:n
   FreeBSD-hez kialakitott Internetes adatbazis, ahol a ku:lo:nfele laptopok
   hardveres problemaihoz talalhatunk segitseget: ez A FreeBSD laptop
   kompabilitasi lista.

   Amennyiben szeretnenk felvenni a kapcsolatot mas FreeBSD laptop
   felhasznalokkal, erdeklo"dju:nk a freebsd-mobile listan. Valamint megeri
   meg ellatogatni erre a FreeBSD-s laptopokkal foglalkozo oldalra is.

1. Xorg

   Az Xorg legujabb valtozatai kepesek egyu:ttmu"ko:dni a napjainkban kaphato
   laptopok videovezerlo"ivel. Habar a hardveres gyorsitas nem feltetlenu:l
   tamogatott, az altalanos SVGA modnak hasznalhatonak kell lennie.

   Keressu:k meg a laptopunk keziko:nyveben, hogy milyen videovezerlo"
   talalhato benne, majd vessu:k o:ssze ezt az Xorg dokumentaciojaval,
   amibo"l kideru:l, mennyire tamogatja. Ha kiemelten nem tamogatna,
   hasznaljuk az altalanos eszko:zt (generic device, de ne hagyjuk
   megteveszteni magunkat semmi hasonloval). Mellesleg szerencset
   probalhatunk az Xorg -configure paranccsal is, amely magatol kepes
   felderiteni konfiguracionk nagy reszet.

   A legto:bb gondot egyebkent a monitor beallitasa okozza. Az Xorg-ra
   vonatkozo forrasok to:bbnyire kizarolag csak katodsugarcso:ves
   megjelenito"kre o:sszepontositanak, igy egy folyadekkristalyos
   megjelenito" eseten nemileg tru:kko:s lehet eltalalni a megfelelo"
   modeline beallitasokat. Elkepzelheto" egyebkent, hogy szerencsenk van, es
   egyaltalan nem is kell megadni modeline-t, vagy egyszeru"en csak a
   megfelelo" HorizSync es VertRefresh ertektartomanyokat kell behangolni. Ha
   azonban ezek sem mu"ko:dnenek, a legjobb, amit ilyenkor tehetu:nk, hogy
   tovabbi forrasokat nezu:nk at az Interneten a helyes beallitasok utan
   keresve (ezek gyakorta Linux(R)-os oldalak, de ez a mi esetu:nkben most
   nem szamit, hiszen ugyanazt az Xorg-ot hasznalja mind a ket rendszer) es
   bemasoljuk a konfiguracios allomanyba a mienkhez hasonlo hardverre talalt
   modeline beallitasokat.

   A laptopok legto:bbjet a pozicionalo eszko:zeiken ket gombbal szallitjak,
   ami elegge problemas tud lenni az X eseten (tekintettel arra, hogy a
   ko:zepso" gombot bevett modon szo:vegek masolasara hasznaljak), ennek
   feloldasara be lehet allitani ugy az X-et, hogy a bal es jobb gomb
   egyszerre to:rteno" lenyomasa helyettesitse a ko:zepso" gombot. Ehhez
   adjuk meg a

 Option "Emulate3Buttons"

   sort az xorg.conf allomanyban, az InputDeviceszekcioban.

2. Modem

   A laptopokba altalaban szerelnek belso" (beepitett, integralt) modemeket
   is. Sajnos, ez az esetek do:nto" reszeben valamilyen "winmodem", ahol a
   tenyleges funkciokat szoftveres uton valositjak meg es csak a
   Windows(R)-hoz fejlesztett meghajtok kepesek ezeket elerheto"ve tenni
   (ambar nehany ilyen meghajto mar szarnyra kapott mas operacios
   rendszerekhez is: peldaul, ha Lucent LT chipsetes modemmel rendelkezu:nk,
   akkor elo"fordulhat, hogy tamogatja a comms/ltmdm port). Ilyenkor
   kenytelenek vagyunk egy ku:lso" modemet vasarolni: erre az egyik legjobb
   megoldas egy PC-kartyas (PCMCIA) modem (ld. lentebb), de a soros vagy
   USB-s modemek esetlegesen olcsobbnak bizonyulhatnak. Altalanossagban
   elmondhato, hogy a hagyomanyos modemek (a nem winmodemek) minden nehezseg
   nelku:l hasznalhatoak.

3. PCMCIA (PC-kartyas) eszko:z

   A laptopokon altalaban talalhatoak PCMCIA (vagy mas neven PC-kartya)
   bo"vito"helyek, ezek FreeBSD alatt elegge jol tamogatottak. Elleno"rizzu:k
   le a rendszerindulas soran megjeleno" u:zenetek ko:zo:tt (a dmesg(8)
   segitsegevel), hogy ezeket a rendszer megfelelo"en eszlelte-e (pccard0,
   pccard1 stb. neveken kell megjelenniu:k a bo"vito"helyeknek, valamint az
   igy csatlakoztatott eszko:zo:knek pcic0 stb. neven).

   A FreeBSD 4.X a 16 bites PCMCIA-kartyakat tamogatja, a FreeBSD 5.X pedig
   mar ismeri a 16 es 32 bites ("CardBus") kartyakat is. A jelenleg
   tamogatott kartyak adatbazisa fellelheto" a /etc/defaults/pccard.conf
   allomanyban. Vasarlas elo"tt az itt szereplo" kartyakban erdemes
   gondolkodni. Az itt nem szereplo" kartyak mu"ko:dhetnek altalanos
   ("generic") eszko:zkent: a legto:bb (16 bites) modem ragyogoan
   hasznalhato, felteve, hogy nem winmodem (ezek gyakran PC-kartya formajaban
   is megjelennek, legyu:nk ovatosak). Erdemes megemliteni, hogy ha a
   kartyankat altalanos modemkent ismerte fel a rendszer, a pccard.conf
   allomanyban alapertelmezes szerinti talalhato egy 10 masodperces
   kesleltetes (hogy elkeru:lju:k a fagyast egyes modemeken), ami sok esetben
   tulzott ovatossagra vall, igy ha nem erezzu:k szu:kseget es van kedvu:nk
   allitgatni, cso:kkentsu:k ezt az ido"t vagy akar teljesen ki is
   kapcsolhatjuk.

   Elo"fordulhat, hogy a pccard.conf egyes reszei atirasra szorulnak. Nezzu:k
   meg, hogy rendszeru:nkben melyik megszakitasok (IRQ) vannak mar
   hasznalatban es to:ro:lju:k o"ket. Tehat ha mondjuk van egy hangkartyank,
   amely az 5-o:s IRQ-t hasznalja, vegyu:k ki a felsorolasbol a szamat
   (masku:lo:nben a rendszer lefagyasaba futhatunk bele egy kartya
   behelyezese soran). Elleno"rizzu:k tovabba a szabad memoria
   bo"vito"helyeket; ha a kartyankat nem ismerte meg fel a rendszer,
   probaljuk meg atallitani egy masik megengedett ertekre (ezek
   megtalalhatoak a pccardc(8) keziko:nyveben).

   Ha meg nem futna, inditsuk el a pccardd(8) daemont. (Ha minden inditaskor
   szeretnenk aktivalni, akkor tegyu:k bele az /etc/rc.conf allomanyba a

 pccard_enable="YES"

   sort.) Innento"l kezdve minden behelyezett es kivett kartyat eszlel a
   rendszeru:nk, amiro"l a naploban ertesitest is ad.

   A FreeBSD 4.4 kiadasa elo"tt komolyabb valtozasok to:rtentek a pccard
   forrasaban (pl. a megszakitasok ISA-n keresztu:li ko:zvetitese olyan
   szamitogepek eseten, ahol a FreeBSD nem tudja hasznalni a PCI BIOS-t). Ha
   ezzel kapcsolatosan felmeru:lne barmilyen problema, erdemes frissiteni a
   rendszert.

4. Energiagazdalkodas

   Sajnalatos modon ezek a funkciok egyaltalan nem mondhatoak jol
   tamogatottnak FreeBSD alatt. Ha szerencsenk van, akkor egyes funkciok jol
   mu"ko:dnek, masok pedig egyaltalan nem.

   Hogy meg bonyolultabb legyen a helyzet, ket szabvany is letezik az
   energiagazdalkodasra: az APM es az ACPI, ahol az utobbi bo"vebb es
   kiterjedtebb szabvany, mint az elo"bbi, de to:bb problemat is felvet.

   Egyes laptopok az APM-et es az ACPI-t is tamogatjak (adott mertekig),
   masok pedig csak az egyik szabvanyt ismerik. Emiatt mind a ketto"vel
   kiserletezni kell egy elfogadhato energiagazdalkodasi sema kialakitasahoz.

  Megjegyzes:

   Egyszerre nem lehet bekapcsolni az APM-et es az ACPI-t, meg akkor sem, ha
   a laptop mind a ketto"t tamogatja.

  4.1. APM

   Az APM (Advanced Power Management) BIOS tamogatast ad a ku:lo:nfele
   energiagazdalkodasi jellemzo"kho:z, mint mondjuk a keszenleti allapot,
   hibernalas, a processzor orajelenek cso:kkentese stb., amelyek el is
   erheto"ek FreeBSD 4.X es FreeBSD 5.X alatt.

   Az APM tamogatas bekapcsolasahoz fordithatunk energiagazdalkodasra
   felkeszitett rendszermagot (device apm0 FreeBSD 4.X eseten es device apm
   FreeBSD 5.X eseten) is, de a FreeBSD 5.X vonal rendszermagjahoz mar
   letezik ku:lo:n APM modul is, amelyet az inditas soran tudunk beto:ltetni
   ugy, hogy /boot/loader.conf allomanyhoz hozzavesszu:k az apm_load="YES"
   sort.

   Ezen felu:l FreeBSD 5.X eseten meg be kell irni a hint.apm.0.disabled="0"
   sort is a /boot/device.hints allomanyba.

   Az APM-et minden inditassal egyu:tt aktivizalhatjuk, ha megadjuk az
   apm_enable="YES" sort a /etc/rc.conf allomanyban. Ezen kivu:l meg hasznos
   lehet elinditani a apmd(8) daemont is, meghozza a apmd_enable="YES" sor
   hozzavetelevel. Ez a daemon felu:gyeli a BIOS-nak ku:ldo:tt ku:lo:nbo:zo"
   APM-esemenyeket, igy keszenleti allapotba tudjuk helyezni a laptopunkat
   gombnyomasra, vagy akar o:sszecsukassal is.

   A APM-parancsok a apm(8) keziko:nyveben szerepelnek. Peldaul, az apm -b
   paranccsal le lehet kerdezni az akkumulator to:lto:ttseget (vagy 255-o:t
   ad vissza, ha nem tamogatott ez funkcio), a apm -Z energiatakarekos
   allapotba, ill. a apm -z (vagy a zzz) parancs keszenleti allapotba helyezi
   a laptopot. A szamitogep kikapcsolasahoz es aramtalanitasahoz a shutdown
   -p parancsot kell hasznalni. Meg egyszer megemlitju:k, hogy a targyalt
   funkciok ko:zu:l nem mindegyik mu"ko:dik megfelelo"en vagy akar egyaltalan
   nem mu"ko:dik.

   Esetenkent tapasztalhatjuk, hogy a laptop energiatakarekos vagy keszenleti
   allapotba helyezese ugyan mu"ko:dik konzolon, de X alatt viszont nem
   (vagyis nem kapjuk vissza a kepet). Ha FreeBSD 5.X-et hasznalunk, erre egy
   megoldas lehet, ha beletesszu:k a options SC_NO_SUSPEND_VTYSWITCH sort a
   rendszermagunk konfiguracios allomanyaba es ujraforditjuk azt. Masik
   leheto"seg, hogy atvaltunk egy virtualis konzolra (a Ctrl+Alt+F1
   lenyomasaval, vagy ugyanigy egy masik funkciobillentyu"vel), majd
   elinditjuk az apm(8)-et. Ha apmd(8)-t hasznalunk, automatizalhatjuk is ezt
   a rendszert a vidcontrol(1) segitsegevel. Ehhez nem kell mast tennu:nk,
   csupan atirni a /etc/apmd.conf allomanyt az alabbiak szerint:

 apm_event SUSPENDREQ {
  exec "vidcontrol -s 1 < /dev/console";
  exec "/etc/rc.suspend";
 }

 apm_event USERSUSPENDREQ {
  exec "vidcontrol -s 1 < /dev/console";
  exec "sync && sync && sync";
  exec "sleep 1";
  exec "apm -z";
 }

 apm_event NORMRESUME, STANDBYRESUME {
  exec "/etc/rc.resume";
  exec "vidcontrol -s 9 < /dev/console";
 }

  4.2. ACPI

   Az ACPI (Advanced Configuration and Power Management Interface) nem csak
   energiagazdalkodast tesz leheto"ve, hanem hardver-felderitest is (ezzel
   szinte feleslegesse teve a PnP-t es a PCI BIOS-t). Az ACPI tamogatasa csak
   FreeBSD 5.X alatt erheto" el, es alapertelmezes szerint aktiv. Ilyenkor
   tehat nem kell semmit se csinalni, hogy mu"ko:desre birjuk. Az ACPI
   viselkedeset az acpiconf(8)-al tudjuk vezerelni.

   Sajnos azonban, a gyartok gyakorta hibas ACPI-implementacioval szallitjak
   a laptopokat, aminek ko:vetkezteben az ACPI bekapcsolasa to:bb gondot
   okoz, mint hasznot, egeszen annyira, hogy akar a FreeBSD bizonyos gepeken
   keptelen elindulni aktiv ACPI tamogatassal.

   Ha az ACPI hasznalata gondokat okoz, ajanlott erdeklo"dni a laptopunk
   gyartojanal, hogy vajon keszu:lt-e ACPI-vel kapcsolatos BIOS-frissites az
   utobbi ido"ben. Mivel a FreeBSD ACPI implementacioja is meg gyerekcipo"ben
   jar, ezert erdemes meg frissiteni a rendszeru:nket is, elkepzelheto"
   ugyanis, hogy a problemankat azota mar megoldottak.

   Az ACPI kikapcsolasahoz egyszeru"en ki kell bo"viteni a /boot/device.hints
   allomanyt a hint.acpi.0.disabled="1" sorral. Ha gondunk lenne egy ACPI-t
   hasznalo gep inditasaval, ideiglenesen ki tudjuk kapcsolni az ACPI-t az
   inditas soran aktivalhato paranccsoron keresztu:l is, az unset acpi_load
   parancs kiadasaval. A FreeBSD 5.1-RELEASE kiadasatol kezdve mar egy
   rendszerindito menu:ben is kivalaszthatjuk, hogyan induljon a rendszer:
   itt az egyik menu:pont az ACPI kikapcsolasa. Ekkor tehat az ACPI
   kikapcsolasahoz valasszuk a 2. Boot FreeBSD with ACPI disabled (2. A
   FreeBSD inditasa ACPI tamogatas nelku:l) pontot a menu:ben.

  4.3. A monitor energiagazdalkodasa

   Az X ablakkezelo" rendszer (Xorg) is tartalmaz energiagazdalkodast a
   megjelenito" eszko:zo:k szamara (ajanlott ezzel kapcsolatosan megnezni a
   xset(1) man oldalt, rakeresve a "dpms" szora). Valoszinu"leg ezt is
   hasznos lesz megismerni. Azonban vegyu:k figyelembe, hogy sokszor nem
   ko:vetkezetesen mu"ko:dik a laptopokon: elo"fordulhat, hogy kikapcsolja
   ugyan a megjelenito"t, de nem kapcsolja ki a hattervilagitast.
