               FreeBSD gyorstalpalo Linux(R) felhasznalok szamara

  Ferrell, John

   Verzio: 43126

   Szerzo"i jog (c) 2008 A FreeBSD Dokumentacios Projekt

   A FreeBSD a FreeBSD Foundation bejegyzett vedjegye.

   A Linux Linus Torvalds bejegyzett vedjegye.

   Az Intel, Celeron, EtherExpress, i386, i486, Itanium, Pentium es Xeon az
   Intel Corporation vagy leanyvallalatainak vedjegyei vagy bejegyzett
   vedjegyei az Egyesu:lt Allamokban es mas orszagokban.

   A Red Hat es RPM a Red Hat, Inc. vedjegyei vagy bejegyzett vedjegyei az
   Egyesu:lt Allamokban es mas orszagokban.

   A UNIX a The Open Group bejegyzett vedjegye az Egyesu:lt Allamokban es mas
   orszagokban.

   A gyartok es terjeszto"k altal hasznalt megnevezesek ko:zu:l sok vedjegy
   jogot ko:vetel. Ahol ilyen megnevezes tu"nik fel ebben a dokumentumban, es
   a FreeBSD Projektnek tudomasa volt a vedjegyro"l, a megnevezest a "(TM)"
   vagy a "(R)" szimbolum ko:veti.

   2013-11-07 irta gabor.
   Kivonat

   Ez a cikk azert irodott, hogy ro:viden megismertesse a FreeBSD alapjait a
   ko:zephalado-halado Linux(R) felhasznalokkal.

   Forditotta: Pali Gabor, utolso elleno"rzes: 2010.11.28.

     ----------------------------------------------------------------------

   Tartalom

   1. Bevezetes

   2. Parancsertelmezo"k: hova tu"nt a Bash?

   3. Csomagok es portok: szoftverek telepitese FreeBSD alatt

   4. A rendszer inditasa: hova lettek a futasi szintek?

   5. A halozat beallitasa

   6. Tu"zfalak

   7. A FreeBSD frissitese

   8. procfs: eltu"nt, de nem nyomtalanul

   9. Gyakori parancsok

   10. Lezaras

1. Bevezetes

   Ebben a leirasban a FreeBSD es a Linux(R) ko:zti alapveto" eltereseket
   igyekszu:nk szemleltetni, aminek reven a ko:zephalado es halado Linux(R)
   felhasznalok pillanatok alatt bepillantast nyerhetnek a FreeBSD alapjaiba.
   Ez egyszeru"en csak egy szakmai jellegu" bevezetes, es nem foglalkozik a
   ket rendszer felepitese ko:zti "filozofiai" ku:lo:nbsegekkel.

   A leiras feltetelezi, hogy korabban mar telepitettu:k a FreeBSD rendszert.
   Amennyiben ezt meg nem tettu:k volna meg, vagy segitsegre lenne
   szu:ksegu:nk a telepitesben, akkor olvassuk el a FreeBSD keziko:nyv
   A FreeBSD telepitese cimu" fejezetet.

2. Parancsertelmezo"k: hova tu"nt a Bash?

   A Linuxrol attero" felhasznalok gyakran meglepo"dnek azon, hogy a
   FreeBSD-ben nem a Bash az alapertelmezett parancsertelmezo". So"t, a Bash
   meg az alaprendszerben sem talalhato meg. Helyette a tcsh(1) az
   alapertelmezett parancsertelmezo" a FreeBSD-ben. Termeszetesen a Bash, a
   to:bbi szinten ko:zkedvelt parancsertelmezo"ho:z hasonloan megtalalhato a
   FreeBSD Csomag- es Portgyu"jtemenyeben.

   Ha mas parancsertelmezo"ket is telepitettu:nk, akkor a chsh(1) parancs
   segitsegevel tudjuk megvaltoztatni az alapertelmezett
   parancsertelmezo"nket. A root felhasznalo alapertelmezett
   parancsertelmezo"jenek megvaltoztatasat azonban nem javasoljuk. Ennek oka,
   hogy azok a parancsertelmezo"k, amelyek nem reszei az alaprendszernek,
   altalaban a /usr/local/bin vagy a /usr/bin ko:nyvtarakban talalhatoak, es
   bizonyos veszhelyzetekben elo"fordulhat, hogy ezeket az
   allomanyrendszereket nem tudjuk csatlakoztatni. Ilyen esetekben a root sem
   lesz kepes elerni a sajat alapertelmezett parancsertelmezo"jet, amivel
   lenyegeben megakadalyozzuk, hogy be tudjon jelentkezni. Erre a celra a
   root felhasznalo egy alternativajat, a toor felhasznalot hoztak letre,
   amelyet az alaprendszeren kivu:l talalhato parancsertelmezo"kkel is
   hasznalhatunk. A toor hozzaferesero"l a GYIK biztonsagi kerdesekkel
   foglalkozo reszeben tudhatunk meg to:bbet (angolul).

3. Csomagok es portok: szoftverek telepitese FreeBSD alatt

   A szoftverek telepitesenek hagyomanyos UNIX(R)-os megoldasain (a forras
   leto:ltesen, kito:mo:ritesen, a forraskod modositasan es leforditasan) tul
   az alkalmazasok telepitesenek tovabbi ket modjat is felkinalja a FreeBSD:
   ezek a csomagok es a portok. A rendszerhez elerheto" o:sszes port es
   csomag teljes listajat ezen a cimen erhetju:k el.

  3.1. Csomagok

   A csomagok lenyegeben elo"re leforditott alkalmazasok, amelyek megfelelnek
   a Debian/Ubuntu rendszerekben megtalalhato .deb, vagy a Red Hat/Fedora
   rendszerekben megtalalhato .rpm allomanyoknak. A csomagok a pkg_add(1)
   segitsegevel telepitheto"ek. Peldaul az alabbi parancs az Apache 2.2
   alkalmazast rakja fel:

 # pkg_add /tmp/apache-2.2.6_2.tbz

   Az -r kapcsoloval arra utasitjuk a pkg_add(1) programot, hogy magatol
   to:ltse le es telepitse a csomagot, valamint annak fu:ggo"segeit:

 # pkg_add -r apache22
 Fetching ftp://ftp.freebsd.org/pub/FreeBSD/ports/i386/packages-6.2-release/Latest/apache22.tbz... Done.
 Fetching ftp://ftp.freebsd.org/pub/FreeBSD/ports/i386/packages-6.2-release/All/expat-2.0.0_1.tbz... Done.
 Fetching ftp://ftp.freebsd.org/pub/FreeBSD/ports/i386/packages-6.2-release/All/perl-5.8.8_1.tbz... Done.
 [nyissz]

 To run apache www server from startup, add apache22_enable="YES"
 in your /etc/rc.conf. Extra options can be found in startup script.

  Megjegyzes:

   Ha a FreeBSD valamelyik kiadasat hasznaljuk (6.2, 6.3, 7.0 stb., tehat
   CD-ro"l telepitettu:k), akkor a pkg_add -r az adott kiadashoz tartozo
   csomagokat fogja leto:lteni. Ezek a csomagok azonban nem feltetlenu:l az
   alkalmazas legujabb verziojahoz tartoznak. Ezt az alapertelmezett
   viselkedest felu:l tudjuk biralni, ha a PACKAGESITE ko:rnyezeti valtozot
   az ftp://ftp.freebsd.org/pub/FreeBSD/ports/i386/packages-6-stable/Latest/
   ertekre allitjuk, es igy peldaul a 6.X sorozathoz keszu:lt legfrissebb
   csomagokat to:lthetju:k le.

   A FreeBSD ku:lo:nbo:zo" valtozatairol a Valasszuk ki a neku:nk igazan
   megfelelo" FreeBSD verziot! cimu" cikkben olvashatunk bo"vebben.

   A csomagok hasznalataval kapcsolatban a FreeBSD keziko:nyveben kaphatunk
   reszletesebb felvilagositast, lasd A csomagrendszer hasznalata.

  3.2. Portok

   A FreeBSD-ben az alkalmazasok telepitesenek masik modja a Portgyu"jtemeny
   hasznalata. A Portgyu"jtemeny lenyegeben Makefile allomanyok es javitasok
   gyu"jtemenye, amelyek a ku:lo:nfele alkalmazasok forraskodjat keszitik fel
   arra, hogy a FreeBSD-n is hasznalhatoak legyenek. Amikor telepitu:nk egy
   portot, akkor a rendszer elo"szo:r leto:lti az alkalmazas forraskodjat,
   elvegzi a szu:kseges modositasokat, leforditja a forrast es vegu:l
   telepiti az alkalmazast (valamint mindezt megteszi az o:sszes fu:ggo"sege
   eseteben).

   A Portgyu"jtemeny, vagy gyakran egyszeru"en csak a "portfa", a /usr/ports
   ko:nyvtarban talalhato. Itt nyilvan feltetelezzu:k, hogy a
   Portgyu"jtemenyt is kivalasztottuk a FreeBSD telepitese soran. Amennyiben
   a Portgyu"jtemenyt meg nem telepitettu:k volna, a sysinstall(8)
   segitsegevel feltehetju:k a telepito"lemezro"l, vagy esetleg a csup(1),
   illetve portsnap(8) hasznalataval leto:lthetju:k a FreeBSD Projekt
   valamelyik szerverero"l. A Portgyu"jtemeny telepitesenek reszletes
   bemutatasa megtalalhato a keziko:nyv 4.5.1. szakaszaban.

   A telepiteshez (altalaban) csak be kell lepnu:nk az adott port
   ko:nyvtaraba es el kell inditanunk a forditast. A ko:vetkezo" peldaban az
   Apache 2.2 alkalmazast telepitju:k a Portgyu"jtemenybo"l:

 # cd /usr/ports/www/apache22
 # make install clean

   A portok alkalmazasanak egyik legnagyobb elo"nye, hogy a szoftverek
   telepitese soran testre tudjuk szabni azok beallitasait. Peldaul amikor az
   Apache 2.2 alkalmazast portkent telepitju:k, a WITH_LDAP make(1) valtozo
   megadasaval engedelyezhetju:k a mod_ldap hasznalatat:

 # cd /usr/ports/www/apache22
 # make WITH_LDAP="YES" install clean

   A Portgyu"jtemennyel kapcsolatos tovabbi informaciok tekinteteben olvassuk
   el a FreeBSD keziko:nyv A Portgyu"jtemeny hasznalata cimu" szakaszat.

  3.3. Portok vagy csomagok, megis melyiket hasznaljam?

   A csomagok tulajdonkeppen elo"re leforditott portok, ezert igazabol csak
   abban van ko:ztu:k ku:lo:nbseg, hogy forrasbol (portok) vagy binarisan
   telepitju:k-e az alkalmazasokat. Mindegyik modszernek megvannak a maga
   elo"nyei:

   Csomagok (binaris)
     * Gyorsabb telepites (a nagyobb alkalmazasok leforditasa viszont nagyon
       sokaig is eltarthat).
     * Nem szu:kseges megertenu:nk a szoftverek leforditasanak mikentjet.
     * Nem kell forditoprogramokat telepitenu:nk a rendszeru:nkre.
   Portok (forras)
     * A telepites beallitasait tetszo"legesen szabalyozhatjuk. (A csomagok
       altalaban szabvanyos beallitasokkal keszu:lnek. A portok eseteben
       azonban leheto"segu:nk van ezeket kedvu:nk szerint megvaltoztatni,
       mint peldaul tovabbi modulok forditasat kerni, vagy atallitani a
       telepites alapertelmezett helyet.)
     * Ha kesztetest erzu:nk, akkor akar a sajat javitasainkat is
       beletehetju:k a forraskodba.

   Ha nincsenek ku:lo:no:s igenyeink, akkor a csomagok minden bizonnyal
   to:keletesen megfelelnek szamunkra. Amikor viszont valamit ku:lo:n be
   szeretnenk allitani, akkor ahhoz a portokat erdemes valasztanunk. (Ne
   felejtsu:k el azonban, hogy ha elso"sorban a csomagokhoz ragaszkodunk, de
   megis modositanunk kell valamit bennu:k, akkor a make package parancs
   kiadasaval a portokbol is tudunk csomagot kesziteni, majd atmasolni azokat
   mas szerverekre.)

4. A rendszer inditasa: hova lettek a futasi szintek?

   A Linux(R) a SysV rendszerinditasi semajat alkalmazza, miko:zben a FreeBSD
   a hagyomanyos BSD tipusu init(8) megoldast. A BSD tipusu init(8) eseten
   nincsenek futasi szintek es nem letezik /etc/inittab allomany. Helyette az
   rc(8) vezerli a rendszer inditasat. Az /etc/rc szkript beolvassa az
   /etc/defaults/rc.conf es /etc/rc.conf allomanyokat, amelyekbo"l
   megallapitja, hogy milyen szolgaltatasokat inditson el. A megadott
   szolgaltatasokat ezutan az /etc/rc.d es a /usr/local/etc/rc.d
   ko:nyvtarakban talalhato megfelelo" inditoszkriptek segitsegevel inditja
   el. Ezek a szkriptek hasonloak a Linux(R) rendszereken az /etc/init.d
   ko:nyvtarban talalhato szkriptekhez.

   A szolgaltatasok inditasaert felelo"s szkriptek miert ket ku:lo:nbo:zo"
   helyen talalhatoak? Az /etc/rc.d ko:nyvtarban talalhato szkriptek az
   "alaprendszer" reszei (mint peldaul a cron(8), sshd(8), syslog(3) es a
   to:bbi). A /usr/local/etc/rc.d ko:nyvtarban pedig a felhasznalo altal
   telepitheto" alkalmazasok, peldaul az Apache, Squid stb. szkriptjei
   talalhatoak.

   Mi a ku:lo:nbseg az "alaprendszerben" talalhato es a felhasznalo altal
   telepitett alkalmazasok ko:zo:tt? A FreeBSD-t egy o:sszefu:ggo" operacios
   rendszerkent fejlesztik. Ezt maskeppen ugy lehetne fogalmazni, hogy a
   rendszermagot, a rendszerszintu" fu:ggvenyko:nyvtarakat es a hozzajuk
   tartozo programokat (mint peldaul a ls(1), cat(1), cp(1) stb.) egyu:tt
   fejlesztik es adjak ki. Ezt nevezzu:k az "alaprendszernek". A felhasznalo
   altal telepitheto" alkalmazasok lenyegeben azok, amelyek nem reszei ennek
   az "alaprendszernek", peldaul az Apache, X11, Mozilla Firefox stb. Ezek
   altalaban a FreeBSD Csomag- es Portgyu"jtemenyebo"l telepitheto"ek. Mivel
   a felhasznalok altal telepitett alkalmazasokat igyekszu:nk elku:lo:niteni
   az "alaprendszerto"l", ezert ezek a /usr/local/ ko:nyvtarba keru:lnek.
   Ennek ko:vetkezteben a felhasznalok altal telepitett binarisok a
   /usr/local/bin ko:nyvtarban, mig a hozzajuk tartozo konfiguracios
   allomanyok a /usr/local/etc ko:nyvtarban talalhatoak, es igy tovabb.

   A szolgaltatasokat az /etc/rc.conf allomanyban (lasd rc.conf(5)) tudjuk
   engedelyezni a SzolgaltatasNev_enable="YES" sor megadasaval. A rendszer
   alapertelmezett beallitasait az /etc/defaults/rc.conf allomanyban
   talalhatjuk meg, ezeket az /etc/rc.conf allomanyban tudjuk felu:lbiralni.
   Az alkalmazasokhoz tartozo szolgaltatasok engedelyezesenek lepeseihez
   pedig a telepitesu:k utan ne felejtsu:k el atolvasni a hozzajuk tartozo
   dokumentaciot.

   Az /etc/rc.conf allomanybol szarmazo most ko:vetkezo" ro:vid kodreszlet az
   sshd(8) es Apache 2.2 szolgaltatasokat engedelyezi, valamint az Apache
   szamara beallitja az SSL hasznalatat.

 # az SSHD engedelyezese
 sshd_enable="YES"
 # az Apache es benne az SSL tamogatasanak engedelyezese
 apache22_enable="YES"
 apache22_flags="-DSSL"

   Miutan az /etc/rc.conf allomanyban engedelyeztu:k a szolgaltatasokat, a
   parancssorbol el is tudjuk inditani ezeket (a rendszer ujrainditasa
   nelku:l):

 # /etc/rc.d/sshd start

   Ha egy szolgaltatast nem engedelyeztu:nk, akkor a parancssorbol a
   forcestart parameter megadasaval tudjuk elinditani:

 # /etc/rc.d/sshd forcestart

5. A halozat beallitasa

  5.1. Halozati interfeszek

   A halozati csatolofelu:letekre a Linux eseten alkalmazott altalanos ethX
   alaku azonositok helyett a FreeBSD az adott halozati kartya meghajtojanak
   nevevel es utana egy sorszammal hivatkozik. Az ifconfig(8) itt lathato
   kimeneteben ket Intel(R) Pro 1000 halozati kartya jelenik meg (em0 es
   em1):

 % ifconfig
 em0: flags=8843<UP,BROADCAST,RUNNING,SIMPLEX,MULTICAST> mtu 1500
         options=b<RXCSUM,TXCSUM,VLAN_MTU>
         inet 10.10.10.100 netmask 0xffffff00 broadcast 10.10.10.255
         ether 00:50:56:a7:70:b2
         media: Ethernet autoselect (1000baseTX <full-duplex>)
         status: active
 em1: flags=8843<UP,BROADCAST,RUNNING,SIMPLEX,MULTICAST> mtu 1500
         options=b<RXCSUM,TXCSUM,VLAN_MTU>
         inet 192.168.10.222 netmask 0xffffff00 broadcast 192.168.10.255
         ether 00:50:56:a7:03:2b
         media: Ethernet autoselect (1000baseTX <full-duplex>)
         status: active

  5.2. Az IP-cim beallitasa

   Az interfeszekhez az ifconfig(8) paranccsal tudunk IP-cimet rendelni. Az
   IP-cimek beallitasa azonban csak akkor marad meg az ujrainditast
   ko:veto"en is, ha felvesszu:k az /etc/rc.conf allomanyba. A most
   ko:vetkezo" peldaban megadunk egy halozati nevet, IP-cimet es egy
   alapertelmezett atjarot:

 hostname="szerver1.minta.com"
 ifconfig_em0="inet 10.10.10.100  netmask 255.255.255.0"
 defaultrouter="10.10.10.1"

   DHCP eseten hasznaljuk a ko:vetkezo"t:

 hostname="szerver1.minta.com"
 ifconfig_em0="DHCP"

6. Tu"zfalak

   Hasonloan a Linuxban talalhato IPTABLES megoldashoz, a FreeBSD is kinal
   fel rendszermagszintu" tu"zfalazast. A FreeBSD jelen pillanatban harom
   tu"zfalat tamogat:

     * IPFIREWALL
     * IPFILTER
     * PF

   Az IPFIREWALL, avagy IPFW (az IPFW szabalyrendszereit az ipfw(8)
   paranccsal tudjuk kezelni) a FreeBSD fejleszto"i altal keszitett es
   karbantartott tu"zfal. A forgalomszabalyozas megvalositasahoz es
   ku:lo:nbo:zo" tipusu halozati kapcsolatok szimulaciojahoz az IPFW
   kiegeszitheto" a dummynet(4) hasznalataval.

   Ez az IPFW szabaly engedelyezi a beerkezo" SSH-kapcsolatokat:

 ipfw add allow tcp from any to me 22 in via $ext_if

   Az IPFILTER tu"zfalat Darren Reed dolgozta ki. Nem csak FreeBSD alatt
   talalkozhatunk vele, to:bb operacios rendszerre is portoltak, to:bbek
   ko:zt NetBSD-re, OpenBSD-re, SunOS-re, HP/UX-ra es Solarisra.

   Ez az IPFILTER parancs engedelyezi a beerkezo" SSH-kapcsolatokat:

 pass in on $ext_if proto tcp from any to any port = 22

   Az utolso tu"zfal, a PF, az OpenBSD Projekt fejlesztese. A PF eredetileg
   az IPFILTER levaltasara keszu:lt. Emiatt a PF szabalyainak megadasi modja
   nagyon hasonlit az IPFILTER eseteben megismertekhez. A mino"segalapu (QoS)
   forgalomszabalyozas letrehozasahoz a PF az altq(4) megoldasaval
   egeszitheto" ki.

   Ez a PF parancs engedelyezi a beerkezo" SSH-kapcsolatokat:

 pass in on $ext_if inet proto tcp from any to ($ext_if) port 22

7. A FreeBSD frissitese

   A FreeBSD rendszer haromfelekeppen frissitheto": forraskodbol, binarisan
   es telepito"lemezek hasznalataval.

   A forraskodon keresztu:li frissites ugyan a legbonyolultabb ezek ko:zu:l,
   azonban ez kinalja fel egyben a legnagyobb rugalmassagot is. Ennek soran
   szinkronizalnunk kell a FreeBSD forraskodjanak nalunk levo" (helyi)
   masolatat a FreeBSD CVS (Concurrent Versioning System) szervereivel.
   Miutan ez megto:rtent, le tudjuk forditani a rendszermagot es a hozza
   tartozo programokat. A forrasok frissitesevel kapcsolatban olvassuk el a
   FreeBSD keziko:nyv frissitesro"l szolo fejezetet.

   A binaris frissites a Linux(R) tipusu rendszereken elerheto" yum vagy
   apt-get parancsok eseten megszokottakhoz hasonlo. A freebsd-update(8)
   parancs leto:lti a frissiteseket es telepiti ezeket. Ez a frissitesi
   folyamat a cron(8) hasznalataval u:temezheto".

  Megjegyzes:

   Amikor a cron(8) segitsegevel u:temezzu:k a frissiteseket, a crontab(1)
   allomanyban leheto"seg szerint a freebsd-update cron parancsot hasznaljuk,
   ezaltal igyekezzu:nk cso:kkenteni annak valoszinu"seget, hogy egyszerre
   to:bb szamitogep is ugyanakkor terhelje a szervert.

 0 3 * * * root /usr/sbin/freebsd-update cron

   Az utolso frissitesi modszer, a telepito"lemezek hasznalata lenyegeben egy
   egyertelmu" folyamat. Inditsuk el szamitogepu:nket a telepito"lemezro"l,
   es a telepito"ben valasszuk a frissites (upgrade) opciot.

8. procfs: eltu"nt, de nem nyomtalanul

   A Linux(R) alatt a /proc/sys/net/ipv4/ip_forward hasznalataval tudjuk
   megmondani, hogy az IP-csomagok tovabbitasa engedelyezett-e
   rendszeru:nkben. Mivel a procfs(5) a FreeBSD jelenlegi verzioiban mar
   elavultnak szamit, ezert ezt a sysctl(8) paranccsal nezhetju:k meg a
   rendszer egyeb beallitasai mellett. (A sysctl viszont Linux(R) alatt is
   egyarant megtalalhato.)

   Ha az IP-csomagok tovabbitasarol szolo peldanal maradunk, akkor az alabbi
   modon kerdezhetju:k le, hogy engedelyezett-e a FreeBSD rendszeru:nko:n:

 % sysctl net.inet.ip.forwarding
 net.inet.ip.forwarding: 0

   Az -a parameter megadasaval a rendszer o:sszes jelenlegi beallitasat le
   tudjuk kerdezni:

 % sysctl -a
 kern.ostype: FreeBSD
 kern.osrelease: 6.2-RELEASE-p9
 kern.osrevision: 199506
 kern.version: FreeBSD 6.2-RELEASE-p9 #0: Thu Nov 29 04:07:33 UTC 2007
     root@i386-builder.daemonology.net:/usr/obj/usr/src/sys/GENERIC

 kern.maxvnodes: 17517
 kern.maxproc: 1988
 kern.maxfiles: 3976
 kern.argmax: 262144
 kern.securelevel: -1
 kern.hostname: server1
 kern.hostid: 0
 kern.clockrate: { hz = 1000, tick = 1000, profhz = 666, stathz = 133 }
 kern.posix1version: 200112
 ...

  Megjegyzes:

   Bizonyos sysctl-ertekek irasvedettek.

   Adodhatnak olyan alkalmak, amikor megis szu:ksegu:nk lehet a procfs
   hasznalatara, mint peldaul regi szoftverek futtatasa, a rendszerhivasok
   nyomko:vetese a truss(1) segitsegevel, vagy a binaris Linux kompatibilitas
   hasznalata. (Noha a binaris Linux kompatibilitas egy sajat procfs
   allomanyrendszert, egy linprocfs(5) rendszert hasznal.) A procfs tipusu
   allomanyrendszerek csatlakoztatasahoz a ko:vetkezo"t kell megadnunk az
   /etc/fstab allomanyban:

 proc                /proc           procfs  rw,noauto       0       0

  Megjegyzes:

   A noauto beallitas megadasaval megakadalyozzuk, hogy a /proc a
   rendszerinditas soran magatol csatlakoztatodjon.

   A procfs tipusu allomanyrendszereket igy lehet csatlakoztatni:

 # mount /proc

9. Gyakori parancsok

  9.1. A csomagok kezelese

        Linuxos parancs         A FreeBSD-s                Leiras             
       (Red Hat/Debian)        megfelelo"je    
   yum install csomag /      pkg_add -r csomag A csomag telepitese egy tavoli 
   apt-get install csomag                      szamitogepro"l                 
   rpm -ivh csomag / dpkg -i pkg_add -v csomag Csomag telepitese              
   csomag                    
   rpm -qa / dpkg -l         pkg_info          A telepitett csomagok          
                                               megjelenitese                  

  9.2. A rendszer kezelese

   Linuxos parancs     A FreeBSD-s                     Leiras                 
                      megfelelo"je     
   lspci           pciconf             A PCI-os eszko:zo:k megjelenitese      
   lsmod           kldstat             A beto:lto:tt rendszermagmodulok       
                                       felsorolasa                            
   modprobe        kldload / kldunload Modulok beto:ltese es eltavolitasa     
   strace          truss               A rendszerhivasok nyomko:vetese        

10. Lezaras

   Bizunk benne, hogy ez a leiras eleget mutatott be ahhoz, hogy elkezdju:nk
   ismerkedni a FreeBSD-vel. Ha az erintett temak meg jobban erdekelnek
   minket, vagy olyanrol szeretnenk to:bbet megtudni, ami itt nem szerepelt,
   akkor mindenkeppen olvassunk bele a FreeBSD keziko:nyvbe.
